Négy év telt el mióta az életem legutóbbi apró kishalálát átéltem, mióta egy új én született, mióta gyereket szültem. Kis gyászfolyamatomban kísértett a gyermektelenség, a teljes szabadságom, a nyugodtan átaludt éjszakák, a feszes bőr a hasamon. Hirtelen olyan mélyen találtam magam, mint még soha. Ha nincs anyukám velem szülés után, akkor biztosan nem tudtam volna kijönni a baby blues állapotából, hogy utána megelégeljem a helyzetet, és egy erős mozdulattal meglökjem magam felfele a mélység aljáról, amiben már nem kaptam levegőt.
Minden identitáskrízisnek a hullámát, úgymond meg lehet, és kell lovagolni. Itt van igazán lehetőség az önismeretben fejlődni. A kérdés az, hogy ellenállok, vagy belemegyek tudatosan. – Szabó Tamás 3i coach és tréner
A tamással készült teljes interjút itt olvashatod.
Nem voltam akkor tudatos, és egy ideig ellenálltam, aztán történt valami egy ponton, amikor elengedtem. Művészeti egyetemista koromban jöttem rá arra, hogy ha nem jön az ihlet egy festmény megalkotásához, vagy egy ruha megtervezéséhez, akkor egyszerűen csak kimondom, hogy ez ma nem megy. Elengedem, onnantól kezdve pedig elkezd jönni. Így voltam én az anyasággal is. Egy kicsit hagytam, hogy történjenek velem a dolgok, hallgattam az intuícióimra, és elkezdett kinyílni az új identitásom, az új énem, az anya, és kicsit később a mompreneur (vállalkozó anya) belőlem.
Hogyan kezdtem el hatalmat gyakorolni az új szerepeim fölött?
Semmi sem erősebb impulzus annál, mint együtt lenni olyan emberekkel, akiknek ugyanolyan nehéz megtalálni az egyensúlyt. Én az Univerzumnak, Istennek, mindenesetre egy felsőbb erőnek köszönhetem, hogy pont amikor a legjobb szükségem volt rá, belecsöppentem egy ilyen közösségbe. Villámcsapásként értek a felsimerések, és elkezdett mocorogni bennem a tudatosulás, aztán boldog voltam, éreztem újra szeretetet, ezért újra tudtam is adni. Ismered Gary Chapman öt szeretetnyelvét? Ha nem, akkor itt olvashatsz róla bővebben.
Ahhoz, hogy ezek az élmények ne csak élmény szinten maradjanak, hanem eredményeket is szüljön, tanulnom kellett elsősorban magam, értelmezni, aztán elemezni, logikusan átgondolni és összekötni, hogy mi volt az oka, és az ösztönös okozója annak, amiket tettem és éreztem. El kellett sajátítsam azt, hogy mit jelent tudatosnak lenni, hogy mit jelent az ösztönök helyett a tudatomra hallgatni. Ebben nagy segítségemre voltak azok a nők, akikre felnéztem, egyszerűen beszélgettem velük, kérdeztem őket arról, hogy ők hogyan csinálják.
Tamás is említi interjújában, hogy „a jövő, nem működik a múlt feldolgozása nélkül, és a múltnak a feldolgozása sem működik teljes mértékben, hogy ha nincs jövőképünk, nincs célunk, ami motivál az életben maradáshoz”. A múlt felfedezésének és értelmezésének számos módja van, pszihológiai és coaching berkekben, én a grafológia csodás világához fordultam, ahol Beck Laura grafomentor elemezte a kézirásomat. Hatásos élmény, rengeteg felismerés és fejlődési lehetőség, csak úgy kinyílt minden, ami eddig zárva volt…magamban és körülöttem is. A jövőkép felállítása ezután már gyalog galopp, de olyan szakemberek lehetnek segítségedre, mint coachok, egy közösség, lehet az egy önfejlesztő csoport, vagy egy minőségi online közösség, ahol lehet kérdezni.
A helyes célok megfogalmazása, semmi esetre sem az, hogy boldog legyek, hiszen a boldogság csak egy-egy pillanatnyi állapot, hanem az, hogy a jelenben kiegyensúlyozottan tudjak élni. Mit jelent ez? Nem rózsaszín felhőket, és megállíthatatlan boldogságérzetet, hanem sok flow élményt, vérpezsdítő felismeréseket, izgalmas tervezést, és tudni azt, hogy ha valami probléma felmerül, párkapcsolatban, szülő-gyerek viszonyban, magán- és üzleti életben, akkor van megoldás rá, amit meg is találunk közösen.
Kívánom, hogy találd meg az utadat!