Ma Magyarországon, Közép-Európa szívében közkedvelt szokás a borozás, borkóstolás, a jó bor kultusza. A bornak kultúrája lett, talán sokkal nagyobb, mint eddig. Bonyolult téma, sokunk számára ez adja a szépségét. Minden vidéknek megvan a saját arculata. Különböző tulajdonságokkal karöltve, a borászok és szőlőtermesztők, rajta hagyják kézjegyüket, az összes általuk előállított, boltokba és vinotékákba kerülő palackon. A szakmát körüllengő interkultúrális aura azok számára is csábító, akik érdeklődnek a borok iránt, tudják az ismert szőlőfajtákat, vidékeket és még is belezavarodnak, amikor bort szeretnének rendelni egy különleges vacsorához.
A borkedvelőnek tisztában kell lennie a valódi borászati műveletekkel, fel kell fedezze a borok színesen ízes világát. Persze, ezt a megfelelő tudás hiányában nehéz élvezni. Éppen ezért sorozatunkban megpróbáljuk szemléltetni a kezdők számára, hogyan kóstoljunk borokat, és hogyan írjuk le őket, hogyan válasszunk és miként tudjuk a legtöbb élvezetet kihozni az asztalra kerülő palackból.
Érzékszervi jellemzés
Egy, jellemében minőségi italról kóstolás közben beszélgetünk. Milyen az íze, és hogyan tér el egyik ital a másiktól, mennyire testes, illatos, kinek mi jut eszébe. A legalapvetőbb minőségi jegyeket később, úgy tudjuk meghatározni, ha egyszerre egy érzékszervünkre hagyatkozunk és hétköznapi szókincsünkkel felkészülten közelítünk a kihíváshoz, kezünkben a bor tulajdonságainak, viszonylag objektív ellenőrző listájával. Vigyázzunk azonban az ismertető jellegű szavak használatával, ugyanis ezek az ötletgazdag jegyek félrevezető, olykor étvágyrontóak is lehetnek. Pl: „szagos, meszes stb.” Helyettük használjunk érzelemdús, metafórikus, felidéző kifejezéseket és ezek mellé párosíthatunk összehasonlító, minőségi, specifikusan oktató, tényszerű jellemzőket. Valahogy így: ” az illata édesfűszerek és piros bogyósók izgalmas egyvelege, kortyában is tartalmas, krémesség és energia.”
Hogyan kóstoljunk?
- Nézzük meg a bort: fehér, vörös vagy rosé? A poharat a magasba tartva, nézzünk keresztül rajta és keressük a fent említett stílusjegyeket.
- Forgassuk meg a bort a pohárban, hogy jobban kijöjjenek az ízei. Az illat intenzívebbé válik és megnöveljük a fajlagos felületet, amitől a párolgás megnő és az aroma kibocsátása erőssé válik.
- Szembecsukva illatoljuk meg a bort. A kóstoláskor a szaglást használjuk az érzékszerveink közül. Milyen az intenzitás? Milyen az aromája? Mire emlékeztet? Rusztikusra, szedresre?
- Kortyoljunk bele! Tartsuk a szánkban pár másodpercig, hogy a nyelvünk és a szájüregünk be tudja vonni magába az italt.
- Forgassuk meg a szánkba vagyis levegőztessük, mintha szájvíz lenne. Ezzel megnöveljük a zamatokat, illatokat. A tapintás és az érzékelés élénkebbé válik.
- Ízleljük meg a bort. Az utóíze legalább egy percig megmarad, ez elég idő arra, hogy személyesebb ítéletet tudjunk mondani róla. Döntsük el, hogy ízlett e a bor!
A borszakértők a borokat kóstolások közepette kiköpik, ami sokak számára természetellenesnek tűnik, ugyanis csak úgy nem szokás kiköpni bármit is az asztalnál egy társaságban, udvariatlan dolog. Azok számára, akiknek a kóstolás a munkájuk elengedhetetlen része, ezzel minimalizálják az alkohol felszívódását és az ittas állapotot.
A következő részben megtanuljuk szemrevételezni a borokat, akkor is tartsatok velem!
~Molnár Csilla~